hír

A hónap elején az Egészségügyi Világszervezet (WHO) bejelentette, hogy a Kongói Demokratikus Köztársaságban (KDK) és számos afrikai országban megugrott a majomhimlős esetek száma, ami nemzetközi jelentőségű közegészségügyi vészhelyzetet jelent.
Már két évvel ezelőtt nemzetközi közegészségügyi vészhelyzetként ismerték el a majomhimlő vírust, mivel több országban, köztük Kínában is elterjedt, ahol a vírus korábban soha nem volt elterjedt. 2023 májusában azonban, mivel a globális esetszámok tovább csökkentek, a vészhelyzetet feloldották.
A majomhimlő vírus ismét lecsapott, és bár Kínában még nem jelentettek megbetegedést, szenzációs állítások árasztották el a kínai közösségi média platformokat, miszerint a vírus szúnyogcsípés útján terjed.
Mi áll a WHO figyelmeztetésének hátterében? Milyen új trendek figyelhetők meg ebben a járványban?
Vajon a majomhimlő vírus új változata cseppek és szúnyogok útján is terjedni fog?

Melyek a majomhimlő klinikai jellemzői?
Létezik oltás a majomhimlő megelőzésére és gyógyszer a kezelésére?
Hogyan kell megvédeniük magukat az egyéneknek?

Miért kap újra figyelmet?
Először is, idén jelentősen és gyorsan megnőtt a jelentett majomhimlős esetek száma. Annak ellenére, hogy a majomhimlős esetek évek óta folyamatosan előfordulnak a Kongói Demokratikus Köztársaságban, az országban jelentett esetek száma 2023-ban jelentősen megnőtt, és az idei évben eddigi esetszám meghaladta a tavalyi évet, összesen több mint 15 600 esettel, beleértve 537 halálesetet. A majomhimlő vírusnak két genetikai ága van, az I. és a II. A meglévő adatok arra utalnak, hogy a majomhimlővírus I. ága által okozott klinikai tünetek a Kongói Demokratikus Köztársaságban súlyosabbak, mint a 2022-es járványt okozó törzs által okozott tünetek. Jelenleg legalább 12 afrikai ország jelentett majomhimlős eseteket, Svédország és Thaiföld is behurcolt majomhimlős esetekről számolt be.

Másodszor, az új esetek súlyosabbnak tűnnek. Egyes jelentések szerint a majomhimlővírus I. ágának halálozási aránya akár 10% is lehet, de a Belga Trópusi Orvostudományi Intézet szakértője úgy véli, hogy az elmúlt 10 év összesített esetadatai azt mutatják, hogy az I. ág halálozási aránya mindössze 3%, ami hasonló a II. ág fertőzésének halálozási arányához. Bár az újonnan felfedezett majomhimlővírus Ib ága emberről emberre terjed, és gyorsan terjed bizonyos környezetekben, az erre az ágra vonatkozó epidemiológiai adatok nagyon korlátozottak, és a Kongói Demokratikus Köztársaság az évekig tartó háborúk és szegénység miatt nem képes hatékonyan nyomon követni a vírus terjedését és megfékezni a járványt. Az emberek még mindig nem értik a vírussal kapcsolatos legalapvetőbb információkat, például a különböző víruságak patogenitási különbségeit.
Miután a majomhimlő vírust ismét nemzetközi horderejű közegészségügyi vészhelyzetnek nyilvánította, a WHO megerősítheti és koordinálhatja a nemzetközi együttműködést, különösen az oltóanyagokhoz és diagnosztikai eszközökhöz való hozzáférés előmozdításában, valamint a pénzügyi források mozgósításában a járványmegelőzés és -ellenőrzés jobb végrehajtása érdekében.
A járvány új jellemzői
A majomhimlő vírusnak két genetikai ága van, az I. és a II. 2023 előtt a IIb volt a világszerte elterjedt fő vírus. Eddig közel 96 000 megbetegedést és legalább 184 halálesetet okozott 116 országban. 2023 óta a Kongói Demokratikus Köztársaságban a fő járványkitörések az Ia ágban voltak, közel 20 000 feltételezett majomhimlős esetet jelentettek; ezek közül 975 feltételezett majomhimlős haláleset történt, többnyire 15 éves vagy fiatalabb gyermekeknél. Az újonnan felfedezett majomhimlő vírus II b ága azonban mára négy afrikai országra terjedt át, köztük Ugandára, Kenyára, Burundira és Ruandára, valamint Svédországra és Thaiföldre, két Afrikán kívüli országra.
Klinikai manifesztáció
A majomhimlő gyermekeket és felnőtteket is megfertőzhet, általában három szakaszban: lappangási időszak, prodromális időszak és kiütéses időszak. Az újonnan fertőzött majomhimlő átlagos lappangási ideje 13 nap (3-34 nap között). A prodromális fázis 1-4 napig tart, és jellemzően magas láz, fejfájás, fáradtság, valamint általában a nyirokcsomók megnagyobbodása jellemzi, különösen a nyakon és a felső állkapocsban. A nyirokcsomók megnagyobbodása a majomhimlő egyik jellemzője, amely megkülönbözteti a bárányhimlőtől. A 14-28 napig tartó kiütéses időszak alatt a bőrelváltozások centrifugálisan oszlanak el, és több szakaszra oszlanak: foltok, papulák, hólyagok és végül pustulák. A bőrelváltozás kemény és tömör, éles határokkal és középen egy bemélyedéssel.
A bőrelváltozások varasodnak és leválnak, ami a leválás utáni területen elégtelen pigmentációt eredményez, majd túlzott pigmentációt. A beteg bőrelváltozásainak száma néhánytól több ezerig terjedhet, főként az arcon, a törzsön, a karokon és a lábakon helyezkednek el. A bőrelváltozások gyakran a tenyéren és a talpon fordulnak elő, ami a majomhimlőnek a bárányhimlőtől eltérő megnyilvánulása. Általában minden bőrelváltozás ugyanabban a stádiumban van, ami egy másik jellemző, amely megkülönbözteti a majomhimlőt más bőrtünetekkel járó betegségektől, például a bárányhimlőtől. A betegek gyakran viszketést és izomfájdalmat tapasztalnak. A tünetek súlyossága és a betegség időtartama egyenesen arányos a bőrelváltozások sűrűségével. Ez a betegség gyermekeknél és terhes nőknél a legsúlyosabb. A majomhimlő általában magától elmúlik, de gyakran káros tüneteket, például arcon fellépő hegeket hagy maga után.

Átviteli útvonal
A majomhimlő egy zoonotikus betegség, de a jelenlegi járvány főként emberek között terjed majomhimlős betegekkel való szoros kapcsolat révén. A szoros kapcsolat magában foglalja a bőrrel való érintkezést (például érintés vagy szexuális kapcsolat), a szájjal való érintkezést vagy a szájjal való érintkezést (például csókolózás), valamint a majomhimlős betegekkel való személyes érintkezést (például egymáshoz közeli beszélgetést vagy légzést, ami fertőző légúti részecskéket termelhet). Jelenleg nincsenek kutatások, amelyek arra utalnának, hogy a szúnyogcsípések átadhatják a majomhimlő vírust, és figyelembe véve, hogy a majomhimlő és a himlővírus ugyanabba az ortopoxvírus nemzetségbe tartozik, és a himlővírus nem terjedhet szúnyogokon keresztül, a majomhimlő vírus szúnyogokon keresztüli átvitelének valószínűsége rendkívül alacsony. A majomhimlő vírus egy ideig fennmaradhat a ruhákon, ágyneműn, törölközőkön, tárgyakon, elektronikus eszközökön és olyan felületeken, amelyekkel a majomhimlős betegek érintkeztek. Mások megfertőződhetnek, ha érintkezésbe kerülnek ezekkel a tárgyakkal, különösen, ha bármilyen vágásuk vagy horzsolásuk van, vagy ha kézmosás előtt megérintik a szemüket, orrukat, szájukat vagy más nyálkahártyájukat. Miután potenciálisan szennyezett tárgyakkal kerültünk kapcsolatba, azok tisztítása és fertőtlenítése, valamint a kézmosás segíthet megelőzni a vírus terjedését. A vírus terhesség alatt is átterjedhet a magzatra, vagy születéskor vagy születés után bőrkontaktus útján is terjedhet. Azok az emberek, akik fizikailag érintkeznek a vírust hordozó állatokkal, például mókusokkal, szintén megfertőződhetnek majomhimlővel. Az állatokkal vagy a hússal való fizikai érintkezés okozta fertőzés harapás vagy karcolás útján, vagy olyan tevékenységek során történhet, mint a vadászat, a nyúzás, a csapdázás vagy az étkezés előkészítése. A nem alaposan megfőtt, szennyezett hús fogyasztása szintén vírusfertőzéshez vezethet.
Ki van veszélyben?
Bárki, aki szoros kapcsolatban áll majomhimlő tüneteit mutató betegekkel, megfertőződhet a majomhimlő vírussal, beleértve az egészségügyi dolgozókat és a családtagokat is. A gyermekek immunrendszere még fejlődésben van, játszanak és szorosan interakcióba lépnek egymással. Ezenkívül nincs lehetőségük megkapni a himlő elleni védőoltást, amelyet több mint 40 évvel ezelőtt leállítottak, így a fertőzés kockázata viszonylag magas. Ezenkívül az alacsony immunfunkciójú egyének, beleértve a terhes nőket is, magas kockázatú populációnak minősülnek.
Kezelés és oltások
Jelenleg nincsenek gyógyszerek a majomhimlő vírus kezelésére, így a fő kezelési stratégia a támogató terápia, amely magában foglalja a kiütések kezelését, a fájdalomcsillapítást és a szövődmények megelőzését. A WHO két majomhimlő vakcinát hagyott jóvá, de Kínában még nem vezették be őket. Mindegyik harmadik generációs, attenuált himlővírus vakcina. E két vakcina hiányában a WHO jóváhagyta a továbbfejlesztett ACAM2000 himlővakcina alkalmazását is. Gao Fu, a Kínai Tudományos Akadémia Mikrobiológiai Intézetének akadémikusa 2024 elején publikált egy munkát a Nature Immunology folyóiratban, amelyben azt sugallja, hogy a majomhimlő vírus „kettő az egyben” rekombináns fehérjevakcina, amelyet az antigén szerkezete által vezérelt több epitópos kimérizmus stratégia alapján terveztek, egyetlen immunogénnel képes megvédeni a majomhimlő vírus két fertőző vírusrészecskéjét, és a majomhimlő vírussal szembeni neutralizáló képessége 28-szorosa a hagyományos, attenuált élő vakcináénak, ami biztonságosabb és skálázható alternatív oltási rendszert biztosíthat a majomhimlő vírus megelőzésére és leküzdésére. A csapat együttműködik a Shanghai Junshi Biotechnology Company-val a vakcinakutatás és -fejlesztés előmozdítása érdekében.