hír

A Covid-19 világjárvány árnyékában a globális közegészségügy példátlan kihívásokkal néz szembe. A tudomány és a technológia azonban pontosan ilyen válságban bizonyította hatalmas potenciálját és erejét. A járvány kitörése óta a globális tudományos közösség és a kormányok szorosan együttműködtek a vakcinák gyors fejlesztésének és népszerűsítésének előmozdítása érdekében, figyelemre méltó eredményeket elérve. Az olyan problémák azonban, mint az oltások egyenetlen eloszlása ​​és a lakosság elégtelen oltási hajlandósága, továbbra is hátráltatják a világjárvány elleni globális küzdelmet.

A Covid-19 világjárvány előtt az 1918-as influenza volt az Egyesült Államok történelmének legsúlyosabb fertőző betegségjárványa, és a Covid-19 világjárvány okozta halálos áldozatok száma majdnem kétszerese volt az 1918-as influenzáénak. A Covid-19 világjárvány rendkívüli előrelépést eredményezett az oltások területén, biztonságos és hatékony oltóanyagokat biztosítva az emberiség számára, és demonstrálva az orvosi közösség azon képességét, hogy gyorsan reagáljon a sürgős közegészségügyi szükségletekkel szembeni súlyos kihívásokra. Aggodalomra ad okot a nemzeti és globális oltási terület törékeny állapota, beleértve az oltóanyagok elosztásával és beadásával kapcsolatos kérdéseket is. A harmadik tapasztalat az, hogy a magánvállalkozások, a kormányok és az akadémiai szféra közötti partnerségek kulcsfontosságúak az első generációs Covid-19 vakcina gyors kifejlesztésének előmozdításához. Ezen tanulságok alapján a Biomedical Advanced Research and Development Authority (BARDA) támogatást kér egy új generációs, továbbfejlesztett oltóanyag kifejlesztéséhez.

A NextGen projekt egy 5 milliárd dolláros kezdeményezés, amelyet az Egészségügyi és Humán Szolgáltatások Minisztériuma finanszíroz, és amelynek célja a Covid-19 egészségügyi megoldásainak következő generációs fejlesztése. Ez a terv kettős vak, aktív kontrollos 2b fázisú vizsgálatokat támogat, amelyek célja a kísérleti vakcinák biztonságosságának, hatékonyságának és immunogenitásának értékelése a jóváhagyott vakcinákkal összehasonlítva különböző etnikai és faji populációkban. Arra számítunk, hogy ezek a vakcinaplatformok más fertőző betegségek elleni vakcinákra is alkalmazhatók lesznek, lehetővé téve számukra, hogy gyorsan reagáljanak a jövőbeli egészségügyi és biztonsági fenyegetésekre. Ezek a kísérletek több szempontot is figyelembe vesznek.

A javasolt 2b fázisú klinikai vizsgálat fő végpontja a vakcina hatékonyságának több mint 30%-os javulása egy 12 hónapos megfigyelési időszak alatt a már jóváhagyott vakcinákhoz képest. A kutatók az új vakcina hatékonyságát a tünetekkel járó Covid-19 elleni védőhatása alapján értékelik; Ezenkívül másodlagos végpontként a résztvevők hetente önvizsgálatot végeznek orrváladékkal, hogy adatokat szerezzenek a tünetmentes fertőzésekről. Az Egyesült Államokban jelenleg elérhető vakcinák tüskefehérje-antigéneken alapulnak, és intramuszkuláris injekcióval adják be, míg a következő generációs jelölt vakcinák egy változatosabb platformra épülnek, beleértve a tüskefehérje-géneket és a vírusgenom konzerváltabb régióit, például a nukleokapszidot, membránt vagy más nem strukturális fehérjéket kódoló géneket. Az új platform tartalmazhat rekombináns vírusvektor-vakcinákat, amelyek replikációs képességgel rendelkező/nem rendelkező vektorokat használnak, és a SARS-CoV-2 strukturális és nem strukturális fehérjéket kódoló géneket tartalmazzák. A második generációs önamplifikáló mRNS (samRNS) vakcina egy gyorsan fejlődő technológiai forma, amelyet alternatív megoldásként lehet értékelni. A samRNS vakcina replikázokat kódol, amelyek kiválasztott immunogén szekvenciákat hordoznak lipid nanorészecskékbe, hogy precíz adaptív immunválaszokat váltsanak ki. Ennek a platformnak a lehetséges előnyei közé tartozik az alacsonyabb RNS-dózis (ami csökkentheti a reaktivitást), a hosszabb ideig tartó immunválasz, valamint a hűtőszekrény hőmérsékletén stabilabb vakcinák.

A védettségi korreláció (CoP) definíciója egy specifikus adaptív humorális és sejtes immunválasz, amely védelmet nyújthat specifikus kórokozókkal való fertőzés vagy újrafertőződés ellen. A 2b fázisú vizsgálat a Covid-19 vakcina potenciális CoP-jait fogja értékelni. Számos vírus, köztük a koronavírusok esetében a CoP meghatározása mindig is kihívást jelentett, mivel az immunválasz több összetevője együttesen működik a vírus inaktiválása érdekében, beleértve a neutralizáló és nem neutralizáló antitesteket (például agglutinációs antitesteket, precipitációs antitesteket vagy komplementfixációs antitesteket), az izotípus antitesteket, a CD4+ és CD8+ T-sejteket, az antitest Fc effektor funkcióját és a memóriasejteket. Még összetettebb, hogy ezen komponensek szerepe a SARS-CoV-2 elleni rezisztenciában az anatómiai helytől (például keringés, szövet vagy légúti nyálkahártya felszíne) és a figyelembe vett végponttól (például tünetmentes fertőzés, tünetekkel járó fertőzés vagy súlyos betegség) függően változhat.

Bár a CoP azonosítása továbbra is kihívást jelent, az engedélyezés előtti vakcinavizsgálatok eredményei segíthetnek számszerűsíteni a keringő neutralizáló antitestszintek és a vakcina hatékonysága közötti kapcsolatot. Határozza meg a CoP számos előnyét. Egy átfogó CoP gyorsabbá és költséghatékonyabbá teheti az új vakcinaplatformokon végzett immunáthidaló vizsgálatokat, mint a nagyméretű, placebo-kontrollos vizsgálatok, és segíthet felmérni a vakcina hatékonysági vizsgálatokban nem szereplő populációk, például a gyermekek vakcinavédő képességét. A CoP meghatározása értékelheti az immunitás időtartamát az új törzsekkel való fertőzés vagy az új törzsek elleni oltás után, és segíthet meghatározni, hogy mikor van szükség emlékeztető oltásokra.

Az első Omicron variáns 2021 novemberében jelent meg. Az eredeti törzshöz képest körülbelül 30 aminosavat cseréltek ki benne (beleértve a tüskefehérjében található 15 aminosavat), ezért aggodalomra okot adó variánsként van számon tartva. Az előző, több COVID-19 variáns, például az alfa, béta, delta és kappa által okozott járványban az Omikjon variáns elleni fertőzés vagy vakcináció által termelt antitestek neutralizáló aktivitása csökkent, aminek következtében az Omikjon néhány héten belül globálisan felváltotta a delta vírust. Bár az Omicron replikációs képessége az alsó légúti sejtekben csökkent a korai törzsekhez képest, kezdetben a fertőzési arányok hirtelen növekedéséhez vezetett. Az Omicron variáns későbbi evolúciója fokozatosan fokozta a meglévő neutralizáló antitestek elkerülésére való képességét, és az angiotenzin-konvertáló enzim 2 (ACE2) receptorokhoz való kötődési aktivitása is megnőtt, ami az átviteli arány növekedéséhez vezetett. Ezen törzsek (beleértve a BA.2.86 JN.1 utódait is) súlyos terhelése azonban viszonylag alacsony. A nem humorális immunitás lehet az oka a betegség korábbi átvitelekhez képest alacsonyabb súlyosságának. A neutralizáló antitesteket nem termelő Covid-19 betegek (például a kezelés által kiváltott B-sejt-hiányban szenvedők) túlélése tovább hangsúlyozza a sejtes immunitás fontosságát.

Ezek a megfigyelések azt mutatják, hogy az antigénspecifikus memória T-sejteket kevésbé érintik a tüskefehérje-escape mutációk mutáns törzsekben, mint az antitesteket. Úgy tűnik, hogy a memória T-sejtek képesek felismerni a tüskefehérje receptor-kötő doméneken található, erősen konzervált peptidepitópokat és más vírus által kódolt strukturális és nem strukturális fehérjéket. Ez a felfedezés megmagyarázhatja, hogy a meglévő neutralizáló antitestekkel szemben alacsonyabb érzékenységű mutáns törzsek miért járhatnak együtt enyhébb lefolyású betegséggel, és rámutathat a T-sejt által közvetített immunválaszok kimutatásának javításának szükségességére.

A felső légúti útvonal az első érintkezési és bejutási pont a légúti vírusok, például a koronavírusok számára (az orrnyálkahártya gazdag ACE2 receptorokban), ahol mind a veleszületett, mind az adaptív immunválaszok létrejönnek. A jelenleg elérhető intramuszkuláris vakcinák korlátozottan képesek erős nyálkahártya-immunválaszt kiváltani. A magas oltási arányú populációkban a variáns törzs folyamatos előfordulása szelekciós nyomást gyakorolhat a variáns törzsre, növelve az immunrendszer megkerülésének valószínűségét. A nyálkahártya-vakcinák stimulálhatják mind a lokális légúti nyálkahártya-immunválaszokat, mind a szisztémás immunválaszokat, korlátozva a közösségi átvitelt és ideális vakcinává téve őket. Az oltás egyéb módjai közé tartozik az intradermális (mikrotömb tapasz), az orális (tabletta), az intranazális (spray vagy csepp) vagy az inhalációs (aeroszol). A tűmentes vakcinák megjelenése csökkentheti a vakcinákkal szembeni habozást és növelheti azok elfogadottságát. A választott megközelítéstől függetlenül az oltás egyszerűsítése csökkenti az egészségügyi dolgozók terheit, ezáltal javítja a vakcinák hozzáférhetőségét és megkönnyíti a jövőbeli világjárvány-válaszintézkedéseket, különösen akkor, ha nagyszabású oltási programok végrehajtása szükséges. A bélben oldódó bevonatú, hőmérséklet-stabil vakcinatablettákat és intranazális vakcinákat alkalmazó egyszeri dózisú emlékeztető vakcinák hatékonyságát a gyomor-bélrendszerben és a légzőrendszerben az antigén-specifikus IgA-válaszok vizsgálatával fogják értékelni.

A 2b fázisú klinikai vizsgálatokban a résztvevők biztonságának gondos monitorozása ugyanolyan fontos, mint a vakcina hatékonyságának javítása. Szisztematikusan gyűjteni és elemezni fogjuk a biztonsági adatokat. Bár a Covid-19 vakcinák biztonságossága jól bizonyított, bármilyen oltás után előfordulhatnak mellékhatások. A NextGen vizsgálatban körülbelül 10 000 résztvevőn végeznek mellékhatás-kockázatértékelést, és véletlenszerűen osztják be őket a vizsgálati vakcina vagy egy engedélyezett vakcina 1:1 arányú beadására. A lokális és szisztémás mellékhatások részletes értékelése fontos információkat szolgáltat, beleértve a szövődmények, például a miokarditisz vagy a szívburokgyulladás előfordulását is.

Az oltóanyag-gyártók előtt álló komoly kihívást a gyors reagálási képesség fenntartása jelenti; A gyártóknak képesnek kell lenniük több százmillió adag oltóanyag előállítására a járvány kitörését követő 100 napon belül, ami egyben a kormány által kitűzött cél is. Ahogy a világjárvány gyengül és közeledik a világjárvány szünete, az oltóanyag-kereslet meredeken csökkenni fog, és a gyártóknak kihívásokkal kell szembenézniük az ellátási láncok, az alapanyagok (enzimek, lipidek, pufferek és nukleotidok), valamint a töltési és feldolgozási képességek megőrzése terén. Jelenleg a Covid-19 elleni oltóanyagok iránti társadalmi kereslet alacsonyabb, mint a 2021-es kereslet, de a „teljes körű világjárványnál” kisebb léptékű termelési folyamatokat továbbra is validálniuk kell a szabályozó hatóságoknak. A további klinikai fejlesztéshez szintén validációra van szükség a szabályozó hatóságok részéről, amely magában foglalhatja a gyártási tételek közötti konzisztencia-vizsgálatokat és a későbbi 3. fázisú hatékonysági terveket. Ha a tervezett 2b fázisú vizsgálat eredményei optimisták, az nagymértékben csökkenti a 3. fázisú vizsgálatok elvégzésével kapcsolatos kockázatokat, és ösztönzi a magánbefektetéseket az ilyen vizsgálatokba, így potenciálisan kereskedelmi fejlesztést érhet el.

A jelenlegi járványszünet időtartama még nem ismert, de a legutóbbi tapasztalatok azt sugallják, hogy ezt az időszakot nem szabad elpazarolni. Ez az időszak lehetőséget adott arra, hogy bővítsük az emberek ismereteit az oltási immunológiáról, és a lehető legtöbb ember számára újjáépítsük a bizalmat az oltások iránt.