Az interferon egy jel, amelyet a vírus választ ki a szervezet utódaiba az immunrendszer aktiválása érdekében, és egyfajta védelmi vonalat képez a vírussal szemben. Az I. típusú interferonokat (például az alfa és a béta) évtizedek óta vizsgálják vírusellenes gyógyszerként. Az I. típusú interferonreceptorok azonban számos szövetben expresszálódnak, így az I. típusú interferon beadása könnyen a szervezet immunválaszának túlreakciójához vezethet, ami számos mellékhatást eredményez. A különbség az, hogy a III. típusú interferon (λ) receptorok csak az epiteliális szövetekben és bizonyos immunsejtekben, például a tüdőben, a légzőrendszerben, a belekben és a májban expresszálódnak, ahol az új koronavírus hat, így az interferon λ-nak kevesebb mellékhatása van. A PEG-λ-t a természetes interferon λ alapján polietilénglikol módosítja, és a vérben való keringési ideje jelentősen hosszabb, mint a természetes interferoné. Számos tanulmány kimutatta, hogy a PEG-λ széles spektrumú vírusellenes aktivitással rendelkezik.
Már 2020 áprilisában az Egyesült Államok Nemzeti Rákkutató Intézetének (NCI), az Egyesült Királyságban a King's College Londonnak és más kutatóintézeteknek a tudósai publikálták a J Exp Med című folyóiratban azokat a véleményeket, amelyekben klinikai vizsgálatokat javasoltak az interferon-λ alkalmazásával a Covid-19 kezelésében. Raymond T. Chung, az Egyesült Államok Massachusetts General Hospital Hepatobiliáris Központjának igazgatója szintén májusban bejelentette, hogy egy kutatók által kezdeményezett klinikai vizsgálatot fognak végezni a PEG-λ Covid-19 elleni hatékonyságának értékelésére.
Két 2. fázisú klinikai vizsgálat kimutatta, hogy a PEG-λ jelentősen csökkentheti a vírus terhelését COVID-19 betegeknél [5,6]. 2023. február 9-én a New England Journal of Medicine (NEJM) publikálta a TOGETHER nevű, brazil és kanadai tudósok által vezetett 3. fázisú adaptív platformvizsgálat eredményeit, amely tovább értékelte a PEG-λ terápiás hatását COVID-19 betegeknél [7].
Az akut Covid-19 tünetekkel jelentkező, a tünetek megjelenésétől számított 7 napon belül jelentkező járóbetegek PEG-λ-t (egyszeri szubkután injekció, 180 μg) vagy placebót (egyszeri injekció vagy szájon át) kaptak. Az elsődleges összetett kimenetel a randomizálást követő 28 napon belüli (megfigyelés > 6 óra) Covid-19 miatti kórházi kezelés (vagy harmadlagos kórházba utalás) vagy sürgősségi osztályon történő vizsgálat volt.
Az új koronavírus a járvány kitörése óta mutálódik. Ezért különösen fontos megvizsgálni, hogy a PEG-λ gyógyító hatással van-e a különböző új koronavírus-variánsokra. A kutatócsoport alcsoport-elemzéseket végzett a vizsgálatban részt vevő betegeket megfertőző vírus különböző törzseiről, beleértve az Omicron, Delta, Alpha és Gamma törzseket. Az eredmények azt mutatták, hogy a PEG-λ hatékony volt az ezekkel a variánsokkal fertőzött összes betegnél, és a leghatékonyabb az Omicronnal fertőzött betegeknél volt.
A vírusterhelés tekintetében a PEG-λ jelentősebb terápiás hatást mutatott a magas alapvírusterhelésű betegeknél, míg az alacsony alapvírusterhelésű betegeknél nem figyeltek meg jelentős terápiás hatást. Ez a hatékonyság majdnem megegyezik a Pfizer Paxlovidjának (Nematovir/Ritonavir) hatékonyságával.
Meg kell jegyezni, hogy a Paxlovidot szájon át kell beadni, napi kétszer 3 tablettával, 5 napon keresztül. A PEG-λ ezzel szemben csak egyetlen szubkután injekciót igényel a Paxloviddal azonos hatékonyság eléréséhez, így jobb a beteg együttműködése. A megfelelőség mellett a PEG-λ-nak más előnyei is vannak a Paxloviddal szemben. Tanulmányok kimutatták, hogy a Paxlovid könnyen okozhat gyógyszerkölcsönhatásokat, és befolyásolhatja más gyógyszerek anyagcseréjét. A súlyos Covid-19 gyakori előfordulású betegek, például az idős betegek és a krónikus betegségben szenvedők, hajlamosak hosszú ideig szedni a gyógyszereket, így a Paxlovid kockázata ezekben a csoportokban jelentősen magasabb, mint a PEG-λ esetében.
Ezenkívül a Paxlovid egy olyan inhibitor, amely a vírusproteázokat célozza meg. Ha a vírusproteáz mutálódik, a gyógyszer hatástalan lehet. A PEG-λ fokozza a vírusok eliminációját azáltal, hogy aktiválja a szervezet saját immunitását, és nem céloz meg egyetlen vírusszerkezetet sem. Ezért még ha a vírus a jövőben tovább mutálódik is, a PEG-λ várhatóan megőrzi hatékonyságát.
Az FDA azonban közölte, hogy nem engedélyezi a PEG-λ sürgősségi alkalmazását, ami a tanulmányban részt vevő tudósok nagy csalódását okozta. Eiger szerint ennek oka az lehet, hogy a tanulmányban nem vett részt amerikai klinikai vizsgálóközpont, és hogy a vizsgálatot a kutatók, nem pedig a gyógyszergyárak kezdeményezték és végezték. Ennek eredményeként a PEG-λ-nak jelentős összeget és több időt kell befektetnie, mielőtt az Egyesült Államokban forgalomba hozható lenne.
Széles spektrumú vírusellenes gyógyszerként a PEG-λ nemcsak az új koronavírust célozza meg, hanem fokozhatja a szervezet más vírusfertőzésekkel szembeni mentesülését is. A PEG-λ potenciális hatással lehet az influenzavírusra, a légzőszervi syncytial vírusra és más koronavírusokra. Egyes tanulmányok azt is sugallják, hogy a λ interferon gyógyszerek, ha korán alkalmazzák, megakadályozhatják a vírus megfertőzését a szervezetben. Eleanor Fish, a kanadai Torontói Egyetem immunológusa, aki nem vett részt a TOGETHER tanulmányban, elmondta: „Az ilyen típusú interferon legnagyobb felhasználási területe a profilaktikus lenne, különösen a magas kockázatú egyének fertőzésektől való védelme járványkitörések idején.”
Közzététel ideje: 2023. július 29.